Mit mesél a hozzáadott pedagógiai érték?

 Mit mesél a hozzáadott pedagógiai érték?

Magyarországon nagy hangsúlyt kap a családi háttér befolyása, azonban ez csak egy tényező. A gyerekek idejük nagyobbik felét iskolában töltik. Ezért is olyan fontos, hogy megvizsgáljuk az iskola, mint környezet milyen hatással van rájuk; a tudásukra, a kompetenciáik fejlődésére. Itt lép a képbe a pedagógus, aki felelősséget vállal a gyerekek irányított fejlesztéséért. Így felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben hatnak a diákokra a tanárok, illetve az adott közoktatási intézmény. Mennyi a hozzáadott pedagógiai érték?

Ennek megállapításához először meg kell határoznunk ennek fogalmát. A hozzáadott pedagógiai értékkel a kompetenciamérések kiértékelése során találkozhatunk. Ez az index azt hivatott kifejezni, hogy az iskola mennyivel járul hozzá a tanulók tudásához, képességei és készségei fejlesztéséhez. Tulajdonképpen az iskolai munka minőségének és hatékonyságának mutatója. De mitől lesz minőségi ez a munka, mitől lesz eredményes egy iskola?

Ez utóbbi nézőpont kérdése, de egy tényező mindig állandó: a pedagógus.  A hozzáadott pedagógiai érték tehát a tanárok munkáját vizsgálja, illetve annak hatékonyságát, eredményességét. Minden pedagógus rendelkezik diplomával, ami elvileg a szakmai hozzáértését tükrözi, de a főiskolán és egyetemen eltöltött idő nem biztos, hogy az államvizsga letételével befejeződik, hiszen rengeteg továbbképzés, tanfolyam áll a tanárok, az iskolák rendelkezésére. Természetesen a megszerzett tudás felhasználása nagyban függ az egyéntől, vagy akár a tantestület oktatási kultúrájától.

De hogy is mérhetjük meg a hozzáadott pedagógiai értéket? Két módszer is van, ennek a megmérésére. Az első esetben két mérési pontot veszünk figyelembe: az oktatási folyamat elején és végén mért eredményeket. Ezek figyelembevételével a két eredmény különbsége mutatja meg a keresett értéket. Egy mérési pontból is kiindulhatunk, de ahhoz szükséges a háttértényezők vizsgálata is. Ha az utóbbi ismeretével meg tudjuk hozzávetőlegesen határozni, hogy a gyermek képességeinek mekkora része hozott tudás, és mennyit tesz hozzá az iskola, akkor világosan látszik a hozzáadott pedagógiai érték.

A két mérés közül bizonyos szempontból talán megbízhatóbb a két mérési ponttal való számítás, hiszen egy-egy gyerek esetén könnyen összehasonlítható a két mérés eredménye. Viszont a tanuló csoport tagjainak tudáskülönbsége megnehezíti a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődésének vizsgálatát. Illetve tény, hogy minden egyes diák rendelkezik hozott tudással, képességekkel, melyeket nagyban befolyásol a családi háttere. Ezt veszi alapul a másik mérési minta, melynek tehát előfeltétele egy tanulói kérdőív kitöltése. Ezt magasabb szintű vizsgálatok esetén alkalmazzák inkább, például az Országos Kompetenciamérés során. Ilyenkor telephelyenként vizsgálják a tanulókat és így az intézményt. A Tanulói kérdőívet az OKM része ként töltetik ki a minden évben a 6., 8. és 10. évfolyamosokkal. Ezt otthon kell kitölteniük. Hátránya, hogy személyes adatokra kérdez rá, melyeket vagy bizalmatlanul meg sem osztanak a diákok, szülők, vagy a reálistól eltérő, a normához közelítő válaszokat adnak meg. Összességében, országos szinten azonban ez az átlagértékeket nem befolyásolja. Az eredményeket pedig elektronikusan rögzítik, és ha egy intézmény nem ad le elegendő Tanulói kérdőívet, akkor az adott iskolát ebből a szempontból nem tudják kiértékelni, így a hozzáadott pedagógiai értéket sem tudják megállapítani.

Az alábbiakban sorra veszem, hogy milyen háttértényezők vizsgálata szükséges, a helyes következtetések levonásához. A Tanulói kérdőívnek 3 alanya van: a tanuló, a szülők és az iskolai környezet. Vizsgálja azt, hogy a tanuló milyen családi környezetből érkezett, a szülei mennyire iskolázottak, bevételüket fordítják-e kultúrára, szórakozásra, családi üdülésre, mely a gyerek szellemi és lelki fejlődését segítené, tehát vizsgálja a szocioökonómiai és a szociokulturális körülményeket. Illetve a kérdőív kitöltésével az is kiderülhet, hogy a szülő mennyit foglalkozik gyermeke iskolai életével. Az oktatási intézménynek feladata az ideális feltételekről való gondoskodás. Jó, ha az iskola tud megfelelő lehetőségeket, eszközöket biztosítani. Például, ha az iskola rendelkezik könyvtárral és számítógépekkel, akkor az nagy segítséget nyújthat azoknak a tanulóknak, akik otthon nem jutnak ilyesmihez. A háttérkérdőív arra is rákérdez, hogy milyen időközönként váltott iskolát és így osztályt a gyerek. A tanulói attitűd és motiváltság is hangsúlyt kap, illetve a diákok tanórán kívüli tevékenységei.

Ezek alapján a tényezők alapján becslik meg, hogy adott összetételű, adott hátterű osztálytól milyen átlagos teljesítményt várhatunk. Majd az így meghatározott értékhez viszonyítunk. Amit fontosnak tartok kiemelni, hogy ezekkel a mérésekkel nem egy-egy diákot, hanem egy osztályt, sőt egy iskolát vizsgálnak.

Adott intézmény háttér-indexe alapján várt adatokból már meghatározhatjuk a hozzáadott pedagógiai értéket, úgy hogy a mért eredményekkel összevetjük és a két érték különbségét vesszük. A két érték közötti eltérés megmutatja, hogy az iskola tanulói a vártakhoz képest jobb vagy rosszabb teljesítményt nyújtottak egy kompetenciamérés során, vagyis hogy az iskola a valóban a diákok fejlődését szolgálja-e.

Most vegyünk példaként két intézményt. Az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumot és az ugyancsak egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot fogjuk a továbbiakban a hozzáadott pedagógiai érték tekintetében vizsgálni. Az intézményeknek azt a telephelyét vesszük figyelembe, ahol a szakközépiskolai képzés működik. Az összehasonlításhoz a 2014-es Országos Kompetenciamérés 10. évfolyamára vonatkozó FIT jelentését használom fel. Azért a 10. évfolyamos mérést veszem alapul, mert a korábbi adatok eredményei az általános iskolában elsajátított tudást és az ott megjelenő hozzáadott pedagógiai értéket mutatja be. Most viszont azt fogjuk megfigyelni, hogy az a két év, amit a tanulók az intézményben eltöltöttek a 2014-es mérésig, miként hatott kompetenciáik fejlődésére illetve, hogy az itt eltöltött évek alapján mi mutatkozik meg a hozzáadott pedagógiai értékből.

Az iskolák Eger más-más lakókörnyezetében helyezkednek el. Ez az ott tanuló diákok összetételében abban nyilvánulhat meg, hogy amíg a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola 107 10. évfolyamos tanulója között 7 halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és 5 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diák van regisztrálva, addig a Wigner Jenő Szakközépiskolában csupán 1 BTMN-es. Ezen az évfolyamon 102 illetve 121 tanuló vett részt a 2014-es mérésen, melyet a hozzáadott pedagógiai érték szerint a következőképpen elemezhetünk.

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában megállapították a CSH-indexet, így annak fényében megállapíthatjuk, hogy az iskola mind matematikai, mind szövegértési tudását tekintve az átlag alatt helyezkedik el az országos eredmények tükrében. Vagyis a családi hátteret figyelembe véve a tanulók nem teljesítenek a vártaknak megfelelően, azaz az iskola nem fejleszti adottságaikhoz mérten a tudásukat. Az alkalmazott matematikai tudás tekintetében a CSHI szerint legalább 1589 pontot kellett volna elérnie az iskolának, ezzel szemben az 1519 pontot teljesített (1. ábra). Szövegértés tekintetében az ideális az 1560 pont lett volna, az intézmény eredménye 1551 volt (2. ábra). Utóbbi talán elhanyagolható is, azonban bárhogy próbálnánk kerekíteni a számokat, világosan látszik, hogy bár a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola meglehetősen diákközpontú iskola, átlagalatti teljesítményt nyújt. Ebből arra következtethetünk, hogy a családi háttérből kiindulva a hozzáadott pedagógiai érték negatív.

Már megvizsgáltuk a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában a hozzáadott pedagógiai értéket egy mérési ponttal. Most korábbi eredmény alapján két mérési ponttal is megbecsüljük. Ugyan ez az osztály legutóbb 2012-ben vett részt mérésen, melynek eredményét figyelembe fogjuk venni. Az Országos Kompetenciamérésen résztvevők közül 84 fő a 2014-es és a 2012-es mérésen is részt vett. A matematikai kompetencia tükrében 2012‑ben 1564 pontot értek el a tanulók, 2014-ben ez 1519-re csökkent (3. ábra), mellyel továbbra is az átlag alatt teljesítenek az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján vártakhoz képest. A szövegértési eredményeknél viszont némi javulás figyelhető meg; 1514-ről 1551-re emelkedett az érték (4. ábra). Ezzel 10 ponttal az átlag felett teljesítettek. Látván ezeket az eredményeket továbbra sem állítanám, hogy elég hatékony lenne a pedagógiai munka, de a szövegértési mérés során látható értéknövekedés a pozitív változás jele lehet.

Most vegyük górcső alá a Wigner Jenő Szakközépiskolát is. Ez az intézmény valószínűleg nem adott le elegendő mennyiségű Tanulói kérdőívet, ugyanis a FIT jelentésében nem jelenik meg a CSH-index függvényében mért teljesítmény. Így ebben az esetben csak a két mérési adatból indulhatunk ki. Ha a matematikai részben elért pontokat figyeljük meg, jól látható, hogy a 2014-ben szerzett 1709 pont és a 2012-ben megszerzett 1664 pont különbsége + 45pont, ha a frissebb adatból vonjuk ki a korábbi eredményt. Ez alapján a grafikus ábrázoláson is jó látható (5. ábra), hogy a diákok előző évi teljesítményükhöz képest jobban teljesítettek, vagyis a hozzáadott pedagógiai érték nőtt. Ezzel az eredménnyel, az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján, átlagon (1688) felüli teljesítményt nyújtottak. A szövegértési kompetenciák esetében 1583-ról 1599-re emelkedett a pontszám, mely +16 (6. ábra) pont növekedést jelent. Ez a különbség csekélynek tűnik, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a mérésen részt vett 492 szakközépiskola közül csupán 71 intézmény teljesített jobban. Azonban ez a tény elszomorító is, ha azt vesszük figyelembe, hogy az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján ez az eredmény is átlagon (1615) aluli.

A két intézményt összehasonlítva pedig azt állapíthatjuk meg, hogy a kínált képzésüknek megfelelően a reáltudományokban jobban jeleskedik a Wigner Jenő Szakközépiskola, mint a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, ahol viszont a diákok egyre jobb eredményt érnek el szövegértésben, azonban így is az előző intézmény alatt teljesít.

A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálatával tehát jól látható, hogy egyes intézmények hogyan hatnak a tanulókra vagy, hogy más, hasonló intézményekhez képest a pedagógiai munka az adott iskolában mennyire eredményes. Arra mindenképp jó, hogy az iskolai vezetőség és a tanárok lássák, hogy hova fejlődhetnek még, mert függetlenül attól, hogy átlag alatt vagy átlag felett teljesítenek az iskolák, mindig lehet valamin javítani, fejleszteni, újítani.

ÁBRÁK

A következő ábrákon a képaláírásban megnevezett iskolák sárga ’A’ betűvel vannak jelölve a többi iskola között. Az alábbiakban az Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium eredményei láthatók a CSH-index és a tanulók korábbi eredményének tükrében és a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium eredménye a tanulók korábbi eredményei alapján. Illetve az átlaghoz (kék görbe) viszonyított helyük is leolvasható.

1. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként

2. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként

3. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító.: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként, A telephely

4. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító.: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként, A telephely

5. ábra Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, OM azonosító: 031617, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként

6. ábra Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, OM azonosító: 031617, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként

Források

http://nmpi.hu/files/hirek/2014-15/ertekeles/4_Ped-hozzaadott-ertek.pdf

https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=031617

https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=031620